KEDVES VENDÉG JÁRT A VÁROSHÁZÁN

Évek óta kíséri már figyelemmel a város közéletét a 12. osztályos Kovács Dávid. Az autista kisfiú rendszeresen követi a híreket, élénken érdeklődve az iránt is, mi történik városában. Ez idő alatt nagyon megkedvelte Mohács első emberét, Pávkovics Gábort. Nemrég gondolt egy merészet: ő bizony szeretne személyesen is találkozni vele, ott, a Városházán. Volt csodálkozás, amikor pár napja meghívót vehetett kézhez: szeptember 6-án délelőtt várják őt a polgármesteri hivatalba…

Egy álom valóra vált: polgármesterünk Cserdi Áron alpolgármester társaságában az irodájában fogadta kedves „rajongóját”, aki félszegen, de persze nem kis örömmel foglalt helyet édesanyjával és nagymamájával együtt. Dávid láthatóan nagyon izgult, ezért anyukája segített picit a beszélgetésnél. Mint kiderült, az ifjú vendég a Meixner Iskola diákja. Szeret oda járni, sok barátja van, érdekli az informatika, sokat bújja az internetet. Kedveli a sportot, főleg a futball áll közel a szívéhez. Ahogy írtuk, a közélet sem hagyja közömbösen, különösen az önkormányzati választás érdekelte, hogy miként is lesz valakiből egy város első embere. Majd váratlanul azzal állt elő: egy napon ő is szeretne polgármester lenni. A felvetésre Pávkovics Gábor mosolyogva felelt, hogy úgy legyen, váljon valóra az álom, de előre szól, hogy az azért nem olyan könnyű ám… Városvezetőnk meglepetése és öröme csak fokozódott, amikor egy albumból róla készült fotók kerültek elő: Dávid ugyanis gyűjti ezeket. A kérést, hogy dedikálja is e képeket, természetesen nem lehetett visszautasítani. A vizit során polgármesterünk az irodájában is körbe kalauzolta vendégét, minden érdekeset megmutatva neki. Mi több, Dávid a polgármesteri székbe is belecsücsülhetett. Igazán megadta a pillanatnak, ami jár, az ajándékba kapott busós könyvet komoly arccal lapozta ott végig.

Pávkovics Gábor úgy vélte: egy ilyen kivételes találkozó és látogatás emlékét meg kell örökíteni, ezért egy névre szóló, díszes emléklapot is átnyújtott a vizitelőnek ajándékok, busóbögre és -kitűző, valamint a busókról szóló fényképalbum kíséretében. A viszonzás nem maradt el: a kisfiú egy üveg finom bort hozott vendéglátójának.

A találkozó végén polgármesterünk felvetette: mostantól akár rendszeresek is lehetnek az ilyen alkalmak, sőt, ha nincs akadálya, egyszer ő is szívesen megnézné Dávid otthoni kis birodalmát…