Vesela je Šokadija kad tambura šorom svira…

Még itt szól, itt lüktet bennünk az ének, a dallam, ami elválaszthatatlan volt a pár napja mögöttünk hagyott farsang hat napjától. Ahogy sok minden más is: a gyerekek látványos nyitó műsora, a Maszkot ölt apraja-nagyja, a több helyszínen is látható bemutatók, a farsangi felvonulás a Sokac-körtől, a fantasztikusan átépített, megújított múzeum kiállítási anyaga, a csillogó gyerekszemek a Busóudvar rajzpályázatának díjátadóján, a spanyolországi Alicante bemutatkozása a KultúrKikötőben, amely nívós előadásaival, a hungarikumok egy részének bemutatásával üde színfoltja volt a forgatagnak. Igen, már csütörtökön délután annyian hömpölyögtek a belváros utcáin, mint pár éve szombaton.

U gajdaša gajde ječe, a u Šokca čaše zveče...

Lám, már megint bevillan egy sor az ismert dalból… És persze zene, tánc a nap szinte minden órájában, kiváló csoportok, muzsikusok, együttesek közreműködésével. Könyvbemutató, kiállításmegnyitók ugyancsak színesítették e pár napot, s persze a busók bolondozása, vonulása onnan ide, innen oda, dévajkodva az emberekkel, főleg a szebbik nem képviselőivel. Röpült a liszt, a toll, alkalmi díszéül a lány- és asszonyfrizuráknak, a szerencsésebbek megúszták arcuk bekormozásával. Színes ruhák, szalagok, álarcok mögé rejtőzve a jankelék is ott voltak mindenütt, sőt, az Eötvös utcában külön udvarukban is várták az érdeklődőket. Vasárnapig remekül telt minden, ám az aznap délelőtti eső sejteni engedte, hogy annyi vendég nem érkezik hozzánk az időjárás miatt, mint egyébként szokott. Persze, így is tízezrek voltak kíváncsiak a busókra, a csónakos átkelésre, a színvonalas műsorokra, a hangos, lármás sereglet felvonulására. S lám, mire a busók elindultak a Kóló térről, az eső is elállt.

Igra Šokac i Šokica, drma im se kabanica…

A szokásoknak megfelelően nem maradt el a busóavatás sem a főtéren, pillanatokkal később pedig a farsangi koporsó is a Duna hátára került. Két program között érdemes volt szemügyre venni, s megvenni is akár a népművészeti és kézművesvásár kínálatából azt, ami megtetszett nekünk. A főtéri és esti táncházakban szintén rengetegen vigadtak, gyakorlottan járva a lépéseket vagy éppen csak tanulgatva azokat. Javában égett még vasárnap a főtéri máglya, amikor hirtelen jött eső rostálta meg a főtér közönségét. A legkitartóbbak persze maradtak.

Igra pajdaš do pajdaša, a do njega lipa snaša…

E dalnak ugyan nem értünk végére, majd jövőre folytatjuk. Nézzük csak a naptárat, 2025-ben mikor lesz a Busójárás? Itt is van: február 27-én kezdődik. Nehéz, nagyon nehéz lesz kivárni…