KIÁLLÍTÁS A SELYEMGYÁRBAN

Mint a selyemhernyó a gubóból, úgy kel életre egyre inkább a Selyemgyár Kulturális Negyed részét képező Gubóház: az épület falai a Selymóka Játszóház mellett egy kezdő kézműves-szakkör tagjainak is helyet adnak, akiknek munkáiból a közelmúltban nyílt kiállítás.

Kétszínű gyertya, adventi-, tömb- és lapgyertya, Balázs-, kávés-, tojás-, csavart és tekert gyertya, műlép-, úszó-, esküvői-, mártott-, saját magával festett, továbbá muffinformás- mellett dióhéj-gyertya is létezik: tudták Önök? Nos, dióhéjban ennyit a gyertyákról, amelyek a sokszínű tárlat anyagát képezték, de érdemes volt (nem csupán futó) pillantást vetnünk a többi darabra, az ezerféle gyöngyfűzésre, -díszre, továbbá a festett bútorokra, mennyezeti kazettákra is. A kézműves szakkör szerveződéséről és tevékenységének megkezdéséről M. Bugarszki Norbert, a Selyemgyár Kulturális Negyedet működtető MVR Nonprofit Kft. ügyvezetője tájékoztatta a megjelenteket. Mint megtudhattuk, a korábbi idők ötletelése nyomán – hogyan is hasznosítsák a Gubóházat? – „szembe jött” a Nemzeti Művelődési Intézet kézműves szakkörök létrehozását célzó pályázata.

– Három területre pályáztunk, bútorfestésre, gyertyakészítésre és gyöngyfűzésre, s mindhárom próbálkozásunk sikeres volt – folytatta M. Bugarszki Norbert, hozzátéve: ennek nagyon örültek, a fejtörés azonban ott kezdődött, amikor kiderült: a pályázat kiírója postán elküldte a szükséges anyagokat, eszközöket és a „tananyagot”, majd sikeres megvalósítást kívánt… Egy sereg kérdés vetődött fel: hol és hogyan működjenek a szakkörök? Ki vezeti majd azokat? Milyen tematika szerint? És kiknek? Lesz-e érdeklődés a lehetőség iránt? Igény? És így tovább. A szerencse újból a szervezők mellé szegődött: végzett közművelődési szakemberként Varga Gábor kopogtatott be hozzájuk, hogy ő szívesen vállalná e feladatot. Nos, a feltételek megteremtése után mindhárom szekcióban el is kezdődött a munka, a tanulás, az alkotás összesen húsz, tematikus foglalkozás keretében. De e szakkörökkel „jól járt” a nagyközönség is, hiszen a pályázatnak feltétele volt, hogy közös kiállításon kell bemutatni az elkészített munkákat. Nos, az érdeklődésre mi sem jellemzőbb, minthogy igen sokan ki is szorultak a megnyitón a Gubóház emeleti nagyterméből… M. Bugarszki Norbert azzal zárta gondolatait: szeretnék, ha a közeljövőben folytatódhatnának a szakkörök, lehetőséget biztosítva a mohácsiaknak arra, hogy az értékteremtés, a kreativitás, az alkotni vágyás talaján hasznosan, tartalmasan töltsék el szabadidejüket.
De nem csak a szemünket kényeztethettük ez alkalommal, a fülünket is: Horváthy Lenke népviseletbe öltözött dalosainak éneke és Versendi Kovács József tamburajátéka tette teljessé az élményt.