Mint ismert, pár hónapja írt alá testvérvárosi szerződést a szerbiai Apatin és Mohács önkormányzata. Az ismerkedés, a barátkozás azóta folyamatos, ennek jegyében a mohácsi németség is kutatni kezdte az ottani sváb gyökereket. Jó hír, hogy meg is találta…

– Olyannyira, hogy november 30-án külön előadást is hallhatunk e témában Borisz Másity jóvoltából: az apatini Adam Berenz Egyesület elnöke 18.00 órakor lép közönség elé – tudtuk meg Illés Richárdtól, a Mohácsi Német Önkormányzat képviselőjétől. – A vendég érdekes előadással készül az ottani svábok történetéről, különös tekintettel a halászok és a hajóácsok múltjáról, meghatározó tevékenységéről. Borisz munkásságával kapcsolatban eléggé beszédes adalék, hogy a vajdasági sváb kultúra fennmaradásáért végzett tevékenységéért Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a „Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend” kitüntetéssel díjazta őt ez év márciusában. Az említett előadás német nyelven lesz hallható, azonban magyar nyelvű összefoglalóval is készülünk! Minden kedves érdeklődőt nagy szeretettel várunk a jelzett napon és időben a Kossuth utcai Német Házba: az előadást Cserdi Áron alpolgármester nyitja meg.

Apatinról, röviden…
Azt vélhetően kevesen tudják, hogy a második világháborút megelőzően e dunai „szomszédvár” döntően németajkú volt: e nemzetiség 89%-ban képviselte magát a 9% magyar és 2% egyéb náció mellett. Az akkori Jugoszlávia legnagyobb, német lakossággal rendelkező települése volt, lélekszáma 1945 előtt meghaladta a 13.000 főt. Sajnos a háborús időszakot követően a német lakosságot szinte teljes egészében elűzték, napjainkra csupán egy nagyon kis számú közösség tudott megmaradni.
Az apatini németség a második világháborút megelőzően rengeteg szállal kötődött a Dunához, tulajdonképpen a folyó jelentette a város számára a megélhetést. Rengetegen foglalkoztak halászattal, hiszen a hatalmas dunai ártér (elég csak a Kopácsi-rétre gondolni) számos halász családnak biztosított megélhetést. A kiemelkedő halászati tevékenység magával hozta a kapcsolódó iparágak fejlődését is, melyek sorában a hajóácsolás megkerülhetetlen: az elöl, hátul egyformán hegyes, felhajló végű apatini csónak praktikus és kedvelt eszköz volt, nem csoda, hogy egészen Dunaújvárosig elterjedt. A halászat, illetve a halételek természetesen a gasztronómiában is kiemelkedő helyet foglaltak és foglalnak el a mai napig, elég csak a Fischpaprikas-ra, azaz a halpaprikásra gondolni. Szintén a folyóhoz kapcsolódó mesterség a hajómalmok működtetése, a hajómolnárok tevékenysége. Mohácshoz hasonlóan Apatinban szintén számos hajómalom dolgozott annak idején. (forrás: Mohácsi Német Önkormányzat)