Ha valamiről sokat lehet beszélni, sokféle szemszögből, nézőpontból elemezve az eseményeket, az télűző-tavaszköszöntő népszokásunk közel egy hete. A Busójárásról mindenkinek van véleménye. A feladat és a felelősség azonban a szervezőké: ők vajon hogyan látták belülről, a színfalak mögül e hat napot, miként értékelik a lebonyolítás egészét? A szerteágazó témáról Bősz Gáborral, a Városháza programmunkatársával beszélgettünk.

A Busójárást többhónapos előkészületek előzik meg, ennek egy szelete a busókkal való folyamatos párbeszéd, egyeztetés: mekkora feladat mindezt összehangolni, hiszen a busócsoportok száma immár meghaladja a 70-et?

Mondhatni, egy egész éves folyamat a Busójárás előkészítése, szervezése, melynek fontos része a busócsoport-vezetőkkel tartott folyamatos megbeszélések sora. Idén ezen egyeztetések számát sűrítettük, valamint a gyorsabb kommunikációs lehetőségek kihasználása érdekében online térben is hoztunk létre felületet számukra. A csoportvezetők nagy része rendszeres résztvevője a találkozóknak. Ötleteikkel, javaslataikkal folyamatosan segítik a szervezői munkát.

Volt-e olyan igény, kérés a busócsoportok részéről, amelyet valami okból a rendezők nem tudtak teljesíteni?

Több olyan kérés is felmerült, mely évek óta problémát okoz a busóknak, ezeket hiánytalanul sikerült orvosolnunk. Az egyik legsürgetőbb igény a dunai átkelésen használt ladikok cseréje volt, mivel a régiek nagy részébe már erőteljesen szivárgott a víz. Pávkovics Gábor polgármester úrnak hála, idén évtizedes hiányosságot tudtunk megoldani az új eszközök beszerzésével. A busócsoportokkal való egyeztetéseken további, régóta fennálló problémák merültek fel, ilyen volt a lottózó előtt és a Lánc utcában található oszlopok ideiglenes kiszedése, valamint a Fogadalmi templom mögötti WC-probléma. Utóbbit egy busópihenő kialakításával orvosoltuk, mely egy takarással körbekerített rész volt mobil piszoárokkal, toi-toi wc-kel és pihenésre alkalmas padokkal berendezve. Itt a beöltözöttek kényelmesen pihenhettek kicsit. Idén a városban szétszórtan elhelyezett mobil WC-k számát az előző évekhez képest megtripláztuk. Ezek a változtatások, újítások a tapasztalat szerint jó döntések voltak.

A hagyományos programok, elemek megtartása mellett idén milyen újdonságokat, változásokat igyekeztek színre vinni?

Talán a legfontosabb, legszembetűnőbb technikai változás a Széchenyi téri színpad fedéssel való ellátása. Erre már igencsak szükség volt, egyrészt esős idő esetén védi a technikát és a szereplőket, másrészt jobban lehet így hangosítani. Vasárnap este a jégesőben végérvényesen be is bizonyosodott, hogy erre szükség van. A Kossuth Teátrumnak is szerettünk volna egy új funkciót találni, ezért családi előadásokat, arcfestést és egyéb gyermekprogramokat szerveztünk ide. Újdonság volt még a Szentháromság utca 13. alatt Kisfarsang napján átadott KultúrKikötő, mely új helyszínként egészítette ki a hatnapos rendezvényünket.

Egy ilyen óriási tömeget vonzó, megmozgató rendezvényen kulcsszó a biztonság: idén erre még nagyobb hangsúlyt fektettek, többek között a busók csónakos átkelésekor is. Hogyan, milyen módon?

Természetesen a biztonságnak mindig első helyen kell szerepelnie, a rendezvény területein a rendőrség és polgárőrség emberei mellett biztonsági szolgálat felügyelt erre. Az idei évben minden eddiginél részletesebb, komplexebb biztosítási terv készült, melyet több szakember és a szervezők hónapokig tartó egyeztetése, helyszínbejárása előzött meg. Idén egy nagyobb rádiókommunikációs hálózatot építettek ki a szervezők a biztonságtechnikai cég és a rendőrség között, így garantálva a rendezvény összehangoltságát. A csónakos átkelés mindig kiemelt kockázatú, itt jelentős erőkkel vettek részt az érintett hatóságok, továbbá 4 fő önkéntes búvár is rendelkezésre állt. A biztonsági szempontok végett idén egy úgynevezett gépesítési szabályzat is készült, az ebben foglalt műszaki előírások betartását a rendőrség közlekedési osztálya ellenőrizte.

Új arcát mutatta meg nekünk a piac: majdnem minden este táncház várta itt a közönséget. Hogyan vizsgázott e helyszín?

Korábban a táncházakat beltéren rendezték meg, ezt az új jogszabályok már szigorúan szabályozzák, hogy egy időben hány személy tartózkodhat egyszerre beltéren. Emiatt új helyszínt kellett keresni, ami nyílt téren van, de fedett, hogy eső esetén is megtartható legyen a táncház, valamint fűteni is lehessen nagy hideg esetén. Egy ilyen helyszín jöhetett szóba, a nemrégiben felújított piactér. A busók és a vendégek egyaránt előszeretettel voltak jelen a táncházakban és pozitívan nyilatkoztak az új helyszínről.

Minden korábbinál élénkebb médiaérdeklődés kísérte az eseményt, a közszolgálati televízió és a Kossuth Rádió élőben is bejelentkezett. Amennyire tudjuk, a technikai háttér megteremtése nem is volt olyan egyszerű feladat…

Városunk befogadóképessége véges és a rendezvényen kitelepült árusok, színpadok, kiszolgáló létesítmények igen behatárolják a szabad területeket, emiatt nem egyszerű feladat egy komplett televíziós stáb és eszközeinek elhelyezése, de végül mindennek találtunk megfelelő helyet és az M5 televízió egy csodaszép, 100 perces élő adást készített a helyszínen farsangvasárnap.

Örök téma és kérdés, hogy vajon mennyien voltak egy-egy Busójáráson: a modern technika segítségével ezt ma már viszonylag pontosan meg lehet becsülni…

Készültek drónfelvételek, melyek kiértékelése jelenleg is zajlik, de minden bizonnyal rekordlétszámú érdeklődő volt jelen.

A drónok sok mindent megmutatnak a magasból, olyasmit is, amit itt lent nem láthatunk: mit látott ez a kamerával szerelt szerkezet, magát a felvonulást a közönség mekkora hányada követte figyelemmel?

A vasárnapi busófelvonulást a vendégek több sorban kísérték figyelemmel, ugyanakkor az is látható a felvételeken, hogy a felvonulás idején is telítettek a színpadok előtti területek, valamint az ételudvarok.

Számos külső helyszíne is volt a Busójárásnak, a Busóudvar, a Jankeleudvar vagy éppen a múzeum. Üde színfoltot jelentett a KultúrKikötő, a kívülállók szemével legalább is. A rendezők hogyan látták mindezt?

Fontosak a külső, kiegészítő helyszínek, hiszen rengeteg ember érkezik a városba és igyekszünk nekik ezen helyszínek által is minél színesebb programsort kínálni.

Amíg frissek voltak az élmények, összejöttek-e a busókkal megbeszélni, értékelni a tapasztalatokat?

Természetesen, ezt nagyon fontosnak tartjuk, március 1-jén a Mohácsi Kossuth Teátrumban volt egy értékelő megbeszélés a szervezők és a busócsoportvezetők között, ahol kölcsönösen megoszthattuk tapasztalatainkat, észrevételeinket.