BUSÓJÁRÁS

www.mohacsibusojaras.hu

 Mohács télűző-tavaszköszöntő
népszokását az UNESCO, vagyis
az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos
és Kulturális Szervezete 2009 őszén
felvette az emberiség szellemi kulturális
örökségének reprezentatív listájára.

INFORMÁCIÓ

Polgármesteri Hivatal Tourinform iroda
7700 Mohács, Széchenyi tér 1.
Telefon: +36/69/505-515, 505-504

Duna Irodaház
7700 Mohács, Szabadság u. 4-6.
Telefon: +36/69/311-833, +36/20/98-05-964

Kossuth Filmszínház
7700 Mohács, Deák tér
Telefon: +36/69/311-031

Internetes elérhetőségek:
www.mohacs.hu
e-mail: mohacs@mohacsph.hu
mohacs@tourinform.hu
phirodahaz@mail.datanet.hu

 

 

Az UNESCO szellemi örökség listáján a mohácsi busójárás 

http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?pg=00011#list

http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?RL=00252&topic=desc

http://kultura.hu/main.php?folderID=1094&articleID=290692&ctag=&iid=11

Felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 28 és október 2-a között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntött a mai napon. A szellemi örökség reprezentatív listájára 77 elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen, egyebek mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is.Az eredmény többek között az UNESCO honlapján is olvasható lesz, a busójárásról szóló rövid leírással együtt. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek kihirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. Napjainkban a helyi és kis közösségek kultúrájának megőrzése és aktív megélése segítheti a közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödését.  Szekó József, Mohács polgármestere nyilatkozata:Nagy elismerés és siker Mohács számára, hogy az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén úgy döntött, hogy Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel ’Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájá’-ra.Ez a nemzetközi elismerés elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaimé, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is.Az emberiség szellemi kulturális örökségének listáját – melyen mostantól mindössze 167 elem található – a 196 tagállamból álló UNESCO évekkel ezelőtt azért hozta létre, hogy hasonlóan a védendő épített és temészeti örökséghez, ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára.Amellett, hogy ez az elismerés a busójárás révén ismertté teszi Mohács városát az egész világon, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár. Az eredetileg a helyi sokac nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolnunk, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez. 

 

A mohácsi busójárás

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra, női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

A rendezvényről fényképek a honlap Fotóalbumában találhatók!

A BUSÓJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS LÁTNIVALÓK:

Busó Club (állandó kiállítás)
7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 54.
Nyitva: hétfőtől péntekig 9.00-17.00, szombaton 9.00-12.00 óráig
Csoportok érkezése esetén előzetes bejelentkezés szükséges.
Telefon: (69) 302-677, (20) 331-36-71

Englert Antal
busómaszkfaragó, Népi Iparművész
7700 Mohács, Kígyó utca 7/a
Telefon: (69) 302-548, (70) 701-45-38, (70) 215-42-89
Honlap: www.englertantal.hu
E-mail: englertantal@freemail.hu

Kanizsai Dorottya Múzeum
7700 Mohács, Városház utca 1.
Telefon: (69) 311-536
Nyitva: keddtől szombatig 10.00-15.00 óráig

Kossuth Filmszínház
Mohácsi busómaszkok (állandó kiállítás)
Deák tér 3.
Telefon: (69) 510-477
Nyitva: keddtől vasárnapig naponta 10.00-16.00 óráig

Rosta Endre
maszkfaragó
Látványműhely: 7700 Mohács, Temető utca 23.
(A látványműhely előzetes bejelentkezés,
egyeztetés után látogatható.)
Telefon: (20) 57-99-830
Honlap: www.rostaendre.hu
E-mail: rosta.endi@citromail.hu, rosta.endi@gmail.hu

Elérhetőség: